a szívinfarktusról

Tudta Ön, hogy a szívinfarktus nem mindig egyik pillanatról a másikra érkezik, hanem leggyakrabban olyan – viszonylag – hosszabban tartó folyamat, amit akár órákban, napokban, sőt, hetekben lehet mérni.

A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt, melynek időben történő felismerése, kezelése ma már a túlélés esélyeit számottevően javítja.

Ha odafigyelünk magunkra, embertársainkra, akkor jó esélyünk van a kialakulásának megelőzésére, vagy az életveszély elhárítására.

Tetszik, nem tetszik – első lépés a megelőzésben az életmód kialakítása! A táplálkozási szokások, a testmozgás, a stressz kezelése .

Ismerik a mondásokat: „Ne vedd úgy a szívedre!”, vagy „Lenyeli a mérgét.” Bizony, aki túlságosan is „szívére veszi” a dolgokat, annak nagyobb a valószínűsége az infarktusra, aki túl „sokat nyel”, nagyobb az esélye egy gyomorfekélyre… (Bölcs dolog odafigyelni a népi megfigyelésekre is, még a mai modern világunkban is, és eredményeit ésszerű megfontolások tárgyává tenni.)

Az infarktus figyelmeztető tüneteit nem könnyű felismerni, hiszen egyénenkét óriási lehet az eltérés:

• nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító mellkasi fájdalom, ami több percen keresztül fennáll
• kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát, vagy akár a fogak, az állkapocs irányába
• egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak
• folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
• légszomj
• izzadás
• megsemmisülés érzés
• ájulás
• hányinger, hányás

Bár a szívinfarktus hirtelen támad, általában a legelső figyelmeztető jel a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik, a fájdalmat a szív elégtelen vérellátása okozza.

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni: életmód és odafigyelés! Ugye ismerjük ezt a mondást is: „Ha tudtam volna, hogy fenékre esem, előtte leültem volna.”